Több mint húsz országból érkezett mintegy 500 résztvevővel Kijevben megkezdte háromnapos munkáját a VIII. Ukrán Világkongresszus, amely a 20- 25 milliósra becsült határon túli ukrán kisebbség helyzetét tekinti át. Aszkold Lozinszkij, az Ukrán Világkongresszus elnöke közölte, a világtalálkozón az vitatják meg, milyen formában kellene elfogadnia az ukrán parlamentnek a határon túli ukránok jogállásáról szóló törvényt. A tervek szerint a világtalálkozó küldöttei felhívást fogadnak el, amelyben felhívják majd a nemzetközi közvéleményt, hogy az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásnak ismerje el az 1932 - 1933-as évek több millió áldozatot követelt szovjet- ukrajnai tömeges éhínséget. A kongresszus szervezői meghívták a rendezvényre Leonyid Kucsma elnököt, Viktor Janukovics miniszterelnököt és Volodimir Litvint, a parlament elnökét, de sajtójelentések szerint egyelőre nem tudható, hogy az állami vezetők részt vesznek-e a világtalálkozó munkájában. A legnépesebb ukrán kisebbségek Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kazahsztánban, Moldovában, Brazíliában, Lengyelországban, Argentínában és Ausztráliában élnek. Az Ukránok Világkongresszusa először New Yorkban ült össze 1967-ben. Az ukrán diaszpóra legmagasabb fórumának számító világkongresszus a világ több mint húsz országának 100 társadalmi, vallási, tudományos és ifjúsági szervezetét fogja össze. /Ukrán világkongresszus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2003. november 14.
Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Vacaroiu szenátusi elnökkel nov.13-án folytatott megbeszélés után elégedetlenségének adott hangot a romániai ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. "Az egyetlen romániai ukrán középiskolának csak 11 osztálya van, nincs könyvtára és olvasóterme", közölte Litvin a sajtótájékoztatón, hozzáfűzve: ez kevés az ukrán közösség jogainak biztosításához. A politikus ismertette az ukrán állam intézkedéseit a román kisebbség jogainak védelmére. Elmondta, hogy a szomszédos országban 94 iskolában minden tantárgyat román nyelven oktatnak, több ukrajnai egyetemen pedig oktatókat képeznek a román iskolák működésének biztosítására. Litvin említést tett a románlakta vidékek könyvtárainak állandó bővítéséről, az évente 500 órás televízió-, illetve 300 órás rádióműsorról. Hozzátette, 106 ukrajnai gyülekezetben román nyelven folyik a vallásos szertartás. Vlagyimir Litvin megjegyezte, elégedett lenne, ha Romániában hasonló feltételeket biztosítanának az ukrajnai kisebbség identitásának megőrzésére. Nicolae Vacaroiu kifejtette, Romániában jelenleg semmiféle lépés nem történik az ukrán kisebbség ellen, ráadásul az Európai Tanács a kisebbségi jogokkal kapcsolatos európai normáknak eleget tevő országként tartja számon Romániát. /Elégedetlenség a romániai ukrán kisebbség helyzete miatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2004. július 9.
A kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek aláírásgyűjtési akciót indítottak a nemzetiségi jogok biztosítása és kiteljesítése érdekében – jelezte Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke júl. 8-án budapesti sajtótájékoztatóján. Az összegyűlt aláírásokkal, amelyeket az Ukrán Legfelső Tanács elnökéhez, Volodimir Litvinhez és a törvényhozás tagjaihoz juttatnak el, támogatni kívánják Gajdos István törvényalkotó és törvénymódosító kezdeményezésit. Az UMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy új, az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény megalkotására, ugyanis az 1992-ben elfogadott törvény csak konstatálja a problémákat a kisebbségvédelmi területen, de nem határozza meg a szükséges lépéseket. A nyelvtörvényt úgy módosítanák javaslata szerint, hogy az tükrözze a kisebbségi nyelvek differenciált használatának elvét a közigazgatási-területi egységek határain belüli elterjedtségük függvényében. Kifejtette: "az egy tömbben élő kisebbségek területén, ahol meghaladja a húsz százalékot az adott kisebbség részaránya, ott a (nemzetiségi) nyelv (...) egyenértékűvé válna az állami nyelvvel". Gajdos kitért arra is: törvényileg kellene szabályozni az 1944-45-ben megtorlást szenvedett kárpátaljai magyarok és németek rehabilitációjával kapcsolatos kérdéseket. /Aláírásgyűjtés a nemzetiségi jogok kiteljesítéséért Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
